A felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása szempontjából aligha hangsúlyozható túl a digitális innováció jelentősége. Nem kérdőjelezhetőek meg a Digitális Jólét Program keretében kidolgozott Digitális Oktatási Stratégia (továbbiakban DOS) megállapításai, miszerint „a digitális oktatás jóval többet jelent a hagyományos oktatás digitális eszközökkel való támogatásánál: új szemléletmódot, új pedagógiai módszertanokat, új tanulási módszereket, a tanulási életpálya nyomon követhetőségét, a digitális kor kihívásaira reflektáló nyitott oktatási környezet létrejöttét.” A Miskolci Egyetem idejében felismerte a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és az elmúlt mintegy két évtizedben számos hazai és nemzetközi pályázat keretében jelentős tapasztalatokat szerzett, magas szakmai színvonalú tananyagokat és szolgáltatásokat, továbbá működőképes modelleket fejlesztett az oktatás korszerűsítése, és hatékonyságának fokozása érdekében. Ugyanakkor az országos helyzetképhez hasonlóan elmondható, hogy ezek a lehetőségek nem integrálódtak szervesen az oktatási folyamatok mindennapi gyakorlatába, volumenét tekintve továbbra is alacsony szintű a digitális támogatás, még adott karon/intézeten belül is egyenetlen, esetleges mértékű és minőségű a digitális tartalmak és eszközök alkalmazása, a „blendedlearning” módszerű képzés előnyeinek kiaknázása és távoktatási képzések meghirdetése.
A felsőoktatás infrastruktúrális fejlesztése elkezdődött, de a technika rohamos változása miatt ez a tevékenység soha nem ér véget, az eszközpark folyamatos modernizálása szükséges. Miközben az eszközök követik a legújabb fejlesztéseket, a sikeres digitális innovációhoz szükséges másik fontos pillér, a humán tényező folyamatos fejlesztése is elengedhetetlen. A társadalmi változások miatt a felsőoktatásban több szinten is megjelent az igény a digitális készségek növelésére.
A felsőoktatás expanziója 2008-ra véget ért, azóta a demográfiai változások miatt folyamatosan csökken a jelentkezők száma, eközben a magyar gazdaságnak nagyszámú, jól képzett szakemberre van szüksége és összességében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére van igény. Ahogy a “Fokozatváltás a felsőoktatásban” koncepcióban is megfogalmazódik, ezt csak úgy érhetjük el, ha képesek vagyunk az alapképzés csökkenése mellett az át-, illetve továbbképzések, illetve a levelezős és távoktatásban elérhető képzések szerepének növelésére. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatásban nagyobb számban jelennek meg az idősebb korosztály tagjai, akiknek a digitális kompetenciája elmarad a frissen érettségizettektől. A ma 40+-os korosztály még nem tanult középiskolában informatikát, egyénileg sajátította el a digitális tartalomelőállítás, eszközhasználat és kommunikáció ismereteit, nagyon eltérő és sok esetben hiányos készségekkel rendelkeznek ezen a területen.
A hallgatók mintegy fele dolgozik tanulás mellett, és országosan 24-33% között mozog az állandó munkahellyel rendelkezők aránya, akiknek nem a hagyományos képzési rend az optimális. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan növekszik az e-learninges szolgáltatások iránti igény. Az oktatókat fel kell készíteni intenzívebb tanulási élményt biztosító digitális tananyagok előállítására, amelyek a csökkenő számú kontaktórák mellett is fenntartják a hallgatók motivációját.
Erősítésre szorulnak a digitális állampolgárság kiépüléséhez szükséges kompetenciák is, hisz a felsőoktatási intézmények és különösen a felsőoktatási könyvtárak, mint nyilvános könyvtárak nem csak az oktatást és kutatást, hanem a teljes lakosság élethosszig tartó tanulását is támogatják.
Az egyetemi oktatás sikerességének, egyben a hallgatói sikerességnek feltétele a tanulási és kutatási kompetenciák átadása-megszerzése, különös tekintettel a digitális kompetenciákra. Célunk a digitális írástudás és műveltség megszerzéséhez való lehetőségek széles körének biztosítása valamennyi felhasználó számára.
A továbblépés, az intézmény egészére kiterjedő szemléletmód-váltás és a digitális innováció lehetőségeinek hasznosítása érdekében szükséges előfeltételek megteremtése és fejlesztések megvalósítása a jelen projekt-elemben maradéktalanul biztosítható.
A Miskolci Egyetem könyvtára a „30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól” c. jogszabályban megfogalmazott elvek alapján szervezi munkáját. Könyvtárunknak ezeknek a feladatoknak a megvalósításával sikerült erősíteni pozícióját az új virtuális információs térben, ezzel is támogatva az oktatók és hallgatók munkáját. A könyvtár több digitalizálási tevékenységgel, a magyar könyvtári rendszerben egyedülálló módon segíti a dokumentumok metaadatainak automatizált feldolgozását, illetve az oktatás, tanulás szakirodalmának közvetlen kiszolgálását.
A Miskolci Egyetemen tanuló külföldi hallgatók és az egyetemre érkező külföldi látogatók száma évente változó, de mindenképpen több százra tehető. Az idegen nyelvű képzéseknek köszönhetően (ERASMUS, SWB, Stipendium Hungaricum, stb.) a Campuson megjelenő külföldi hallgatók az egyetemi kiszolgáló személyzettel napi rendszerességgel kerülhetnek kapcsolatba. Azon szervezeti egységek dolgozóinak létszáma, akik a külföldi hallgatókkal való mindennapi kommunikációban részt vesznek körülbelül 350 fő. Ez elsősorban a Hallgatói Központ és a karok adminisztrációs személyzete, valamint a Könyvtár, Levéltár, Múzeum, a Sportközpont és a kollégiumok dolgozóinak közössége. Az alap-, közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozói gárda nagyon különböző nyelvi kompetenciákkal és igen heterogén nyelvtudással rendelkezik.
A 6. részprojekt az alábbi résztevékenységeket foglalja magában:
6.1. Digitális kompetenciák fejlesztése, hallgatói támogató kompetenciák becsatornázása a könyvtári tevékenységbe
6.2. Hallgatói szolgáltatást nyújtó egységek nyelvtudásának, és nyelvi kompetenciáinak fejlesztése
6.3. Hallgatói tehetségközpont létrehozása
6.4. Könyvtári szolgáltatások fejlesztése
6.5 Könyvtári állományok, elektronikus tartalmak elérhetőségének növelése
6.6. Központi irattározási rendszer fejlesztése