A pályázati felhívásban vázolt romló demográfiai adottságok fokozottan jellemzik az észak-magyarországi régiót, amely Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő térsége. A régió „megtartó ereje” rendkívül gyenge, a társadalmi változások egyik befolyásoló tényezője az elvándorlás. Míg 2011 elején Észak-Magyarországon 1 millió 194 ezer ember élt, az ország népességének 12%-a, az utóbbi egy évtizedben azonban a népesség száma 8,3%-kal csökkent . A KSH legújabb adatsora szerint a régióban a lakónépesség a 2011-es létszáma 1.194.697 főről 1.153.714 főre esett vissza 2016-ban. E demográfiai változás a régión belül eltérő, a három megye közül leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érinti.
A negatív irányú demográfiai változás kijelöli a beavatkozás terét, a fejlesztést a leginkább csökkenő népesedési tendenciát mutató megyében célszerű megvalósítani, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Nemcsak a lakosság csökkenése, hanem annak társadalmi-szociális szerkezete is meghatározó arra nézve, milyen stratégiai célok mentén növelhető a felsőoktatási részvétel. A felsőoktatásba belépő egyik potenciális korosztály a közoktatásból a továbbtanulást választók köre.
A KSH 2015-ös adatsora szerint országosan 1.517.469 fő a tanulók, gyermekek száma nappali képzésben a közoktatásban. Az észak-magyarországi régió részesedési aránya ebből a másfél millióból 12,3%, ami 187.593 főt jelent. Ezzel az észak-magyarországi régió a 7 régió közül a 4. helyen áll. A relatív számadatok mellé azonban figyelembe kell vennünk, hogy e tanulók felsőoktatásba való bekerülésük esélyét jelentősen csökkenti az, hogy a közoktatásban tanuló 187.593 főből 35.426-an, azaz 18,9%-uk halmozottan hátrányos helyzetű . S összehasonlítva a 7 régióban ezt a relációt (közoktatásban tanulók száma: a HHH-s tanulók száma), megállapíthatjuk, hogy az észak-magyarországi régió közoktatási intézményeiben tanulnak a legnagyobb arányban HHH-s diákok.
|
Régió |
Közoktatásban tanulók, gyermekek száma nappali képzésben fő |
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a köznevelési intézményekben fő |
HHH-s tanulók, gyermekek %-os aránya a közoktatásban |
|
Észak-Magyarország |
187.593 |
35.426 |
18,9 |
|
Közép-Magyarország |
455.764 |
7.318 |
1,6% |
|
Észak-Alföld |
242.304 |
41.642 |
17,2% |
|
Dél-Alföld |
191.305 |
9.342 |
4,9% |
|
Nyugat-Dunántúl |
147.025 |
3.406 |
2,3% |
|
Közép-Dunántúl |
160.243 |
4.557 |
2,8% |
|
Dél-Dunántúl |
132.967 |
12.976 |
9,8% |
A szerkezeti elemzés, kijelöli a beavatkozás társadalmi szegmensét: a képzők képzésében célszerű a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a közoktatásban tanító pedagógusokra fókuszálni, és szükségszerű az innovatív módszerek kiszélesítése a felsőoktatásban pedagógiai végzettség nélküli oktatókra, kutatókra, egyéb szakemberekre.
Mindezen demográfiai és szerkezeti jellemzők is vezethettek ahhoz, hogy a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók ezer lakosra jutó száma a képzési hely szerint az észak-magyarországi régióban rendkívül alacsony, a 7 régió közül a 6. helyen állt a 2013/14-es felmérések szerint.
|
# |
|||
|---|---|---|---|
|
1 |
1 |
Közép-Magyarország |
49,4 |
|
2 |
2 |
Közép-Dunántúl |
9,5 |
|
3 |
3 |
Nyugat-Dunántúl |
21,2 |
|
4 |
4 |
Dél-Dunántúl |
22,4 |
|
5 |
5 |
Észak-Magyarország |
18,1 |
|
6 |
6 |
Észak-Alföld |
22,8 |
|
7 |
7 |
Dél-Alföld |
21,6 |
Felsőfokú alap-és mesterképzésben részt vevő hallgatók ezer lakosra képzési hely szerint, 2013/2014
Fentiek alátámasztják, hogy szükség van a pedagógusképzésre a speciális nevelési igényű célcsoportok képzése érdekében, a hátrányos helyzetű járásokban gyakorlatok biztosítására, és ehhez kapcsolódóan tananyagfejlesztésre.
Az észak-magyarországi régió oktatási központja jelenleg két (korábban három állami fenntartású EKTF, KRF, ME felsőoktatási intézmény) köré rendeződik, Heves megyében helyezkedik el az Eszterházy Károly Egyetem, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Miskolci Egyetem. Figyelembe véve, hogy a pályázati felhívás is kiemeli, a lakóhely elhelyezkedése jelentős befolyással bír a jelentkezési hajlandóságra, így a Miskolci Egyetem a regionális szintű kiváló megközelíthetősége, területi beágyazottsága és a vállalati szektorral való jelentős kapcsolatai, a projektelemet vezető BTK oktatói kiválóság terén mutatott rangsorolása (a HVG rangsorolása szerint az oktatói kiválóság szerint a kar a bölcsészettudományi területen 2012-14-ben az első, 2015-ben második helyen állt, s az ország 161 kara közötti összehasonlításban is dobogós helye van), az oktatási innováció terénkorábbi jelentős pályázati aktivitása (pl. „DIGITÁLIS ÚTON-ÚTFÉLEN. Komplex iskolai innováció és digitális szemléletformálás hátrányos helyzetűek körében”-TÁMOP-3.1.16-14-2014-0001) révén alkalmas az oktatási innováció projektelem megvalósítására.
A 3. részprojekt az alábbi résztevékenységeket foglalja magában:
3.1 KIP módszertani továbbképzés
3.2. Képzők képzése, reflektív pedagógiai gyakorlatok
3.3. Vállalati szakemberek képzése
3.4. Gyógypedagógiai alapképzési szak indítása
3.5. Hátrányos helyzetű járásokban gyakorlatok biztosítása
3.6. Tananyagfejlesztések
3.7. Gazdasági igények felmérése, tananyagokba való beillesztése