Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.

1. részprojekt: Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ kialakítása

A közösségi felsőoktatási képzési központ (KFKK) létrehozását és a kihelyezett képzések indítását kormányzati szándék határozta meg a hátrányos helyzetű régiók versenyképességének javítása érdekében. A Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia „közösségi főiskolaként” nevesíti az új intézményformát.

A felsőoktatási stratégia a központok létrehozását elsősorban a hátrányos helyzetben lévő térségekben képzeli el, ahol a felsőoktatási intézmények nagyobb távolsága miatt nehézségekbe ütközik a részvétel a felsőfokú oktatásban. Ezekben a térségekben a felsőoktatásnak és a felsőoktatási képzőhelyek létesítésének fokozott népességmegtartó és gazdaságélénkítő hatása lehet.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2015. szeptember 1-től hatályos módosítása bevezeti a közösségi felsőoktatási képzési központ modellt. A törvény 14. § (2a) b) pontja szerint a felsőoktatási intézmény megállapodás alapján közösségi felsőoktatási képzési központban folytathat tevékenységet.
Az ehhez tartozó 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 4/A. §7 (1) pontja szerint: „Az Nftv. 108. § 23 a.pontjában meghatározott szervezetnek a közösségi felsőoktatási képzési központként való nyilvántartásba vételét és működésének engedélyezését a szervezet és a vele együttműködő felsőoktatási intézmény együttesen, az egymással kötött megállapodás aláírását követő harminc napon belül kérheti a Hivataltól.”
Összhangban a kormányzati akarattal a Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Tervében is meghatározta a közösségi felsőoktatási képzési központok létrehozását, továbbra is vezető szerepet vállalva az északkelet-magyarországi régió hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatásában.
Országosan hat közösségi felsőoktatási központ létesítését tervezték, ezek közül a Miskolci Egyetem Sátoraljaújhelyen létesített KFKK-t, ehhez az engedélyt Balog Zoltán a 6057-2/2016/FEKUT iktatószámú levelében 2016. január 29-én adta meg. A központot az Oktatási Hivatal FNYF/867-10/2016. ügyszámú, 2016. szeptember 7-én kelt határozatával vette nyilvántartásba.
Sátoraljaújhelyen két szakon fog a Miskolci Egyetem képzést folytatni. Az egészségügyi gondozás és prevenció alapszakot védőnő szakirányon levelező munkarendben az FNYF/867-13/2016. számú határozattal vette nyilvántartásba 2016. szeptember 7-én az Oktatási Hivatal.
A gépészmérnöki alapszakot géptervező specializációval nappali munkarendben – megteremtve ezáltal a duális képzés lehetőségét – az FNYF/867-14/2016. számú határozattal vette nyilvántartásba 2016. szeptember 7-én az Oktatási Hivatal.
Az indítandó szakok kiválasztásánál elsődleges szempont volt a munkaerő-piaci szereplők igényeinek kielégítése, helyi, szakképzett humánerőforrás biztosítása. A térség vállalatai jelezték érdeklődésüket a duális képzés iránt, így kézenfekvő volt a gépészmérnöki alapképzés indítása. Az előzetes felmérések alapján fény derült arra is, hogy Szerencs-Sátoraljaújhely vonatkozásában 56 védőnői álláshelyből 16 folyamatosan betöltetlen, így reményeink szerint a Sátoraljaújhelyen induló védőnő képzés erre a hosszú ideje fennálló problémára is megoldást nyújt.
Az eredeti tervek szerint Ózd Város Önkormányzatával együttműködésben is szeretett volna a Miskolci Egyetem közösségi felsőoktatási képzési központ létrehozni, a kormányzat azonban telephely létesítését javasolta intézményünknek. Palkovics László államtitkár úr erről a 28107-2/2016/FEKUT iktatószámú, 2016. augusztus 16-án kelt levelében tájékoztatta az egyetemet. A kihelyezett képzések indítását hasonló okok indokolják, mint Sátoraljaújhely esetében, nem áll rendelkezésre elegendő szakképzett munkaerő, nagy az elvándorlás a térségből. Ózd esetében is megtörténtek az előzetes felmérések, amelyek értelmében anyagmérnöki alapszak és szociális munka alapszak indítása szerepel az egyetem tervei között, mindkettő nappali munkarendben, lehetőséget adva a helyi cégek részére a duális képzésbe történő bekapcsolódásra. A térség hátrányos helyzetéből, szociális összetételéből fakadóan a szociális munka alapszak indítása nyilvánvaló volt és a diákok körében is érdeklődésre tartott számot, ahogyan a műszaki képzési területhez tartozó anyagmérnöki alapszak is. Három telephely létrehozását tervezzük, az önkormányzat tulajdonában lévő volt Tiszti Kaszinó épületében, a 2016. szeptember 1-jétől a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felügyelete alá tartozó Türr István Képző és Kutató Központ épületében, továbbá a Magyar Nemzeti Digitális Archívum épületébent. A Türr István Képző és Kutató Központ 2010-ben került felújításra Európai Uniós forrásból. Az országban a leghátrányosabb térségekben hoztak létre ilyen központokat, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két helyen is, Miskolcon és Ózdon.

Az 1. részprojekt az alábbi résztevékenységeket foglalja magában:
1.1. KFKK, kihelyezett képzés létrehozása, kialakítása, működés, oktatásszervezés biztosítása. A HH térségek városainak komplex társadalmi és gazdasági környezetének elemzése és összefoglaló kötet készítése a helyi önkormányzatok részére.
1.2. Felzárkóztatás
1.3. Tréning, mentorálás
1.4. Kompetenciamérés és fejlesztés
1.5. ME könyvtári állományának elérhetővé tétele
1.6. Tananyagfejlesztés
1.7. Hallgatói szolgáltatások elérhetővé tétele