A projekt célja a Miskolci Egyetem teljesítményének fokozása, és hozzáférhetőségének javítása. Ezen belül is felzárkóztató, kiegészítő képzések a kedvezményezett, fejlesztendő járásokból származó hallgatóknak, ezzel lemorzsolódásuk csökkentése. Modellünk segítségével előmozdítjuk az oktatásban részt vevő humánerőforrás minőségi fejlesztését, segítjük az egész életen át tartó tanulási készségek fejlesztését és nem utolsósorban hozzájárulunk a társadalmi innovációhoz.
A Miskolci Egyetem elsődleges vonzáskörzetének számító észak-magyarországi régió lakónépességének száma 2011-ben 1 millió 194 ezer fő volt, az ország lakosságának 12,4%-a (Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó népessége 698 ezer fő, Heves megyéé 310 ezer fő, míg Nógrád megyéé 206 ezer fő).
Az utóbbi tíz évben jelentős a természetes fogyás és a vándorlási különbözet is magas. Ezek az adatok is mutatják, hogy a megye, illetve a régió megtartó ereje rendkívül alacsony.
A régió legnagyobb lélekszámú települése 159 554 fő (2015) állandó lakossal Miskolc, amelynek népessége az 1980-as évek közepéig - az iparosítás hatására - folyamatosan nőtt, majd ezt követően csökkenésnek indult.
Az ifjúsági korcsoportok (15-29 év) körében a fiatalabb korcsoportok népesebbek Miskolcon. Ez a közeli jövőt tekintve ugyanúgy jelenthet erőforrást (a beiskolázási szempontjából is) mint problémát. Ha nem sikerül komolyabb lépéseket tenni a fiatalok teljes körű munkaerő-piaci és társadalmi integrációja felé, fokozódni fog az elvándorlás és növekedhet a pályakezdő munkanélküliség. Ha az integrációjuk sikeres, akkor viszont a város kamatoztatni tudja a fiatalok generációs előnyeit (nagyobb alkalmazkodó képesség, innovációs készség, digitális írástudás, nyelvtudás, stb.). Ezáltal a fiatalok a város és a régió valódi erőforrását jelentik/jelenthetik.
Kutatások bizonyítják, hogy ha egy fiatal elhagyja továbbtanulási szándékkal szülőhelyét, az a diploma megszerzését követően már nem tér vissza. Sokan vannak olyanok is, akik megfelelő anyagi kondíciók híján nem tudnak továbbtanulni. Amennyiben éppen a 30 év alatti fiatalok hagyják el a térséget, a foglalkoztatók sem maradnak, hiszen nem találnak megfelelően képzett és motivált szakembereket. Ez még inkább növeli a területi hátrányokat és előbb-utóbb az adott térség ellehetetlenüléséhez vezet.
Az EU2020 stratégia keretében a felsőfokú végzettségűek 30-34 éves korosztályában mért arányának emelésére vonatkozó nemzeti vállalás a 2015. évi Nemzeti Reform Programban (a kezdeti 30,3%-ról) 34%-ra módosult, melyet a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” felsőoktatási stratégia 2023-ra 35 %-ra emelt. A célkitűzés azért is grandiózus, mert romló demográfiai adottságok, azaz csökkenő potenciális belépő korosztályok mellett próbálja növelni a felsőoktatási részvételt.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy szociális hátrányai miatt senki se mondjon le a diploma megszerzésének lehetőségéről. Emellett az is nagyon lényeges, hogy csökkenjen a felsőoktatásból való lemorzsolódás.
Összességében tehát nagyon fontos a térségben a területi hátrányok csökkentése, a felsőoktatásba való bekerülés esélyeinek növelése a hátrányos helyzetűek körében, a hátrányokkal küszködő hallgatók megtartása, lemorzsolódásuk csökkentése.
Pierre Bourdieu szociológus fejlesztette ki a tőkefajtákra vonatkozó modellt, mely szerint egy régió fejlettségét nem csak az anyagi tőke, hanem a kulturális és a szimbolikus-kapcsolati tőke is meghatározza.
Ugyanez igaz egyéni szinten is. Fontos tehát, hogy a hátrányt szenvedőket kulturális tőkéhez juttassuk a megfelelő iskolai végzettség és tudás megszerzésén keresztül, mely tőke a későbbiekben anyagi tőkévé valamint kapcsolati tőkévé konvertálható. Így állítható meg az a tendencia, mely a régióban mindennapi valóság: a hátrány átörökítése a többedik generációra, a szegénység-kultúra és az ezzel járó mentális és pszichés problémák tartóssá válása.
A 4. részprojekt az alábbi résztevékenységeket foglalja magában:
4.1. Társadalmi felemelkedési programok
4.2. Nők a felsőoktatásban rendezvények
4.3. Kompetenciafelmérés
4.4. Főnix csoport létrehozása, tréningek, közéleti szerepvállalás
4.5. Gyakronoki program
4.6. Felkészítés a közéleti szerepvállalásra
4.7. A gazdasági igényekhez igazodó új tantárgyak feltételeinek megteremtése, oktatása